Emlékezés

Ez talán eddig a legszebb munkám! Nem a minősége miatt, hanem a jellege miatt. Egyik kolléganőm kérte az anyósának, apukája emlékére. Az albumot időrendben próbáltam felépíteni: katonaévek, esküvő, gyerekek, majd unoka és a legutolsó közös kép a mamával! Végig libabőrös voltam, amíg készítettem, és néha könnybe lábadt a szemem, mikor arra gondoltam, hogy mennyire fog örülni, mennyire fog sírni az ajándékozott! Sokmindent megtudtam a bácsiról, akiről szólt az album, és ezekhez az információkhoz mérten próbáltam elkészíteni a díszítést. Pl: buszvezető volt, kerestem régi, korabeli buszról képet, vagy szeretett a körtefa alatt üldögélni. Szereztem kölcsön fa és kerítés vágósablont. Szóval élvezet volt elkészíteni. Kolléganőm megengedte, hogy megmutassam a képekkel együtt az albumot!